Ujhelyi Imre élete és munkássága

"Mindig a közérdek, főleg a kisember érdeke vezetett" /Ujhelyi/

Ujhelyi Imre 1866. január 12-én született Dunapatajon, a család legkisebb gyermekeként. Amikor tizenhárom évesen elveszítette sziksó-gyűjtő és szódagyártó apját, iskoláztatását sógorára, Eötvös Károly Lajos tanfelügyelőre bízták.

Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a kalocsai gimnáziumban, majd Szekszárdon tanult. Az érettségit 1884-ben a bajai ciszterciek gimnáziumában szerezte meg. Történelmi tanulmányaiért két arany kitüntetést is kapott. Az érettségi után gróf Széchenyi Sándor nagydorogi uradalmában végzett három hónap gazdasági gyakorlatot. Sikeres felvételi után bekerült a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára. Tanulmányait jeles és kitűnő eredménnyel végezte, 1886-ban gazdász oklevelet szerzett.

A Károlyi grófok nagykárolyi birtokán gazdasági írnokként dolgozott. Itt ischiása miatt nem maradhatott sokáig, Hévízfürdőre utazott gyógykezelésére. Gyenge fizikuma miatt alkalmatlan volt az állandó gazdasági munkavégzésre, így 1887-ben beiratkozott a Budapesti Állatorvosi Tanintézetbe. Mivel akadémiai oklevéllel már rendelkezett, az állatorvosi főiskolát három év helyett másfél év alatt befejezte, 1889-re állatorvosi oklevelet szerzett.

1889 tavaszán kinevezték a somogyszentimrei Állami Földmíves Iskola ösztöndíjas tanárává. Októberben áthelyezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol állatgyógyászatot, állatbonctant, élettant és állatkereskedelmet oktatott. Közben a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be, de tanulmányait már nem fejezhette be felszaporodott tanári teendői és gyenge látása miatt. A Magyaróvári Akadémián 1893-ban véglegesítették. Feleségül vette tanártársa lányát, Hensch Irmát, így életét véglegesen Magyaróvárhoz kötötte. 1910-től az akadémia igazgatója lett.

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1894 nyarán Ausztriába, Svájcba és Dél-Németországba küldte, ahol szarvasmarha-tenyésztés, tejtermeléses feldolgozás témakörben folytatott tanulmányokat. Tapasztalatai alapján javasolta a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület megalapítását.

1897-ben Svédországba és Dániába utazott. Itt ismerkedett meg a dán Bang professzorral és a szarvasmarha tuberkulózis ellen folytatott kísérleteivel. Ennek hatására írta meg az Állatgyógyászat című tankönyvét, amelyben behatóan foglalkozik a szarvasmarha gümőkór, a ragályos tüdőlob és a sertésvész elleni védekezéssel, a Bang-féle eljárás magyarországi adaptációjával.

Ujhelyi Imre állatgyógyászat terén is maradandó munkát végzett. Korszerűsítette az állatgyógyászati tanszékfelszereléseket, tankönyveket adott ki. Bang professzor tuberkulin-ellenes eljárását továbbfejlesztve, valamint Robert Koch gümökór-ellenes felfedezését felhasználva újfajta eljárást dogozott ki a szarvasmarha állomány gümőkórmentessé tételére. Az eljárás Bang-Ujhelyi néven vált világhírűvé, amelynek lényege az volt, hogy a reagáló tehenek borjait egészséges teheneknek adták dajkásítás formájában, így kerülte ki a sterilizált tejjel való mesterséges nevelést. Hatására egy kb. 20 ezres, 55 %-os fertőzöttségű szarvasmarha-állomány fertőzöttsége 2,5 %-ra esett vissza. Eredményei ellenére a szakmai közvélemény között tudományos vitát váltott ki.

Ujhelyi 1900 és 1913 között Moson megyében huszonhét tejszövetkezet hozott létre. Fontos teendőjük volt a tej elsődleges feldolgozásának a megoldása, ebben kulcsfontosságú volt a tejátvevő helyek, tejházak kialakítása. A szövetkezethez tartozó tejfeldolgozó kisüzemek fölözéssel, színkultúrával nemesített vajkészítéssel és sajtkészítéssel foglalkoztak. A tejszövetkezetek szakmai segítése érdekében 1903-ban tejkísérleti állomást állított fel, amely a tudományos kutatáson túlmenően új fölöző, pasztőröző eljárásokat fejlesztettek ki. Ujhelyi itt kísérletezte ki az óvári sajt és az illmici sajt receptjét.

Az oktatói és szövetkezetszervezői tevékenysége mellett tenyésztési és fajta-összehasonlítási kísérleteket is folytatott. Megszervezte a Magyaróvári Szarvasmarha Tenyésztő Egyesületet. Az egyesület a Moson megyei szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére, közös takarmány-, melasz- és vetőmagbeszerzésre, a tenyészállatok és a tej közös értékesítésére alakult.

A különböző fajtakeverékű szarvasmarha állományát egységes jó tejtermelő képességű piros-tarka állománnyá alakította. A tenyésztés fellendítését kiállítások, tenyészszemlék rendezésével és a tenyészállatok törzskönyvezésének bevezetésével segítette elő. Rendszeresen szerveztek tenyészállat bírálatokat, beszerzési és szétosztási akciókat, tájékoztató előadásokat. A bikáknál származási lapokat vezettek be. Javaslatára egy ingyenes bejáró klinikát (ambulanciát) is felállítottak.

Az egyesületi tagoknak kedvezményes áron jutatott minőségi vetőmagot. A magasabb hozam elérése érdekében szorgalmazta a műtrágya használatát. Különös gondot fordított a lucerna, a lóhere, takarmányrépa termesztésére.

Huszonöt éves tanári munkája elismeréseként 1914. május 12-én megkapta a Ferenc József rend tiszti keresztjét. A gyenge fizikumú Ujhelyi Imre élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, 1920-ban saját kérésére nyugdíjazták. 1923. március 21-én hunyt el.

1973-tól a legkiválóbb állattenyésztési szakembereket Ujhelyi-emlékplakettel tüntetik ki, 2003-tól a kitüntetettek körét kibővítve a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban élen járók Ujhelyi Imre-díjat kapnak.

Országszerte több helyen szobrot avattak tiszteletére, utcákat, intézményeket neveztek el róla. Egykori munkatársa, Schandl József írta róla később, hogy elsősorban Ujhelyi Imrének köszönhetjük azt, hogy állattenyésztésünk 10-15 év alatt behozta fél évszázados lemaradását.

Főbb munkái:

Adatok a tuberkulin-vizsgálatokhoz. Magyaróvár, 1900.

Kísérletek Koch tuberkulinjával szarvasmarhákon. Bp., 1891.

Kísérletek a ragadós tüdőlob diagnosztizálhatósága céljából. Bp., 1893. 24.

Jegyzetek Ausztria, Svájc és Dél-Németország állattenyésztéséhez. Magyar-Óvár. 1896.

Jelentés a Magyar-Óvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület 1896/96-1921/22 üzletévi működéséről.

Bericht über Tätigkeit der Magyar-Óvár Rindviehzucht-Vereiner (1896-1922)

Kísérleti védőoltások sertésvész ellen. Magyar-Óvár, 1896.

Állatgyógyászat. Magyar-Óvár Gazdasgi Akadémia jegyzetei. Magyar-Óvár, 1898.

A gümőkór elterjedéséről és a betegség elleni védekezésről. Sopron, 1898.

Magyaróvári szarvasmarha-tenyésztőegyesület tízéves működése. Magyar-Óvár , 1906.

A magyaróvári m. kir. tejkísérleti állomás működése 1903-1907. Magyar-Óvár , 1907.

A tejgazdaság dióhéjban. Bp., 1908.

Magyaróvári m. kir. Gazdasági Akadémia Értesítője 1909-1918.

Mezőgazdasági útmutató Bp., 1918.